Frottírlexikon


TEXTIL ALAPANYAGOK

természetes szálak
mesterséges szálanyagok
szálak tulajdonságai

GYÁRTÁSTECHNOLÓGIA

kötőgépek csoportosítása
kelmék szövetszerkezete
jacquard szövés kivitelezési lehetőségei

ÁLTALÁNOS ISMERETEK

Öko-Tex 100 tanusítvány
textilkresz
általános frottír kezelési útmutató

ÁLTALUNK FELHASZNÁLT KELMEFAJTÁK

köntös alapanyagok
plüss
egyfalas frottír
duplafalú frottír
nyírt (velúr) frottír

törölköző- és köntös alapanyagok jellemzői

különleges alapanyagok
biopamut
Micro Modal
Penta Crown
Edelweiss - energiatakarékos termékcsalád
Swarovski kristályok




Alapanyagok: Pamut, műszál

A textilek gyártása során a szálasanyagokból fonalat készítenek, és e fonalat használják fel valamilyen kötési technológia segítségével kelmekészítésre.
A szálasanyagokat alapvetően két nagy csoportba osztjuk.
Megkülönböztetünk:

  • természetes alapanyagú szálasanyagokat, amelyeket növényekből, állatokból, ásványokból nyernek, valamint

  • mesterséges szálasanyagokat, amelyeket vagy a természetben meglévő anyagokból (például cellulózból vagy fehérjéből) nyernek, vagy vegyipari módszerekkel mesterségesen előállított anyagokból készítenek.

 

Természetes szálasanyagok

  1. A növényi eredetű szálak:

    1. magszálak például a pamut

    2. háncsrostok például a len, a kender vagy a juta

    3. levélrostok például a szizál

    4. gyümölcsrostok például a kókuszdió héjából nyerhető rost

  2. Az állati eredetű szálasanyagok:

    1. szőrök például a gyapjú, a moher, a teveszőr, az angóra vagy a lószőr

    2. mirigyváladékok például a hernyóselyem vagy a pókselyem

  3. Ásványi eredetű szálasanyagok:

    • azbesztből és a bazaltból nyerik, de az azbesztet egészségre ártalmas volta miatt ma már egyre kevesebb helyen használják

 

Mesterséges szálasanyagok:

 

  1. Természetes alapanyagú mesterséges szálak

    Természetes alapanyagú szálaknak azokat nevezzük, amelyeket a természetben előforduló polimerek alkotnak.

    A természetben meglévő polimerek közül a mesterséges szálasanyagok szempontjából a legfontosabb a cellulóz. Ahhoz, hogy a cellulózból szálakat lehessen készíteni, kémiai eljárásokkal először módosítani kell az eredeti anyagot, hogy oldhatóvá váljék, majd a szálképzést követően vissza kell alakítani az eredeti polimert - ezek a regenerált szálasanyagok.
    Legfontosabb képviselőjük a viszkóz és ennek környezetbarátabb technológiával előállított rokona, a lyocell.

    Vannak emellett olyan szálasanyagok is, amelyek gyártásánál a kiinduló anyag szintén a cellulóz, de azt nem eredeti formájába alakítják vissza, hanem némileg módosult formában alkotja a szálasanyag anyagát. Ezek legfontosabb képviselője az acetát és a triacetát. Emellett készítenek szálasanyagokat egyes növényi - például szójababból és kukoricából nyert - fehérjéből is.

    Természetes alapanyagú mesterséges szálasanyag a kaucsukból nyert gumiszál is.

  2. Szintetikus szálak

    Az olyan szálakat, amelyek vegyipari eljárásokkal hoznak létre, szintetikus szálasanyagoknak nevezzük.
    Ezek is több csoportba oszthatók:

    • polimerizációval létrehozott szálasanyagok, például a poliamidok egy része, továbbá a poliakrilnitril és a polivinilklorid szál.

    • polikondenzátumok - ide tartozik például az elsőnek feltalált poliamid fajta, a poliamid 6.6 (amelyet eredetileg Nylon márkanéven hoztak forgalomba), valamint a poliészter.

    • poliaddícióval létrehozott polimer, melyet a textiliparban poliuretán alapú elasztánfonálként használja.

 

Szálak tulajdonságai:

Viszkóz
Jól festhető, így az erősen festett, vagy nyomott mintás ruhaanyagok formájában van jelen a textilpiacon. Speciális kezelés hiányában igen erősen gyűrődő anyag.
Poliészter Nagyfokú ellenálló képességgel rendelkezik. Jellemzői hasonlóvá teszik a pamuthoz, de nem gyűrődik, és könnyen kezelhető
Lycra Elasztán anyagok bejegyzett márkaneve. Rugalmas szintetikus rost. Többszörösére nyújtható károsodás nélkül. Vékony könnyű, ugyanakkor erős tartós anyag.
Pamut Egyike a legrégebbi növénynek, melyet az ember termeszt. Bőrbarát nedvszívó természetes anyag, kellemes viselet. Nagy ellenálló képessége miatt jól mosható, ugyanakkor rugalmassága csekély, és vasalást igényel
Polar fleece Durva szintetikus szál, melyet felpuffasztanak, majd bolyhosítanak. Gyapjú hatású puha felszín a jellemzője, de nagyon könnyű anyag. Forró felület hatására megolvad.
Nylon Kemény rost, kedvezőtlen esési tulajdonságokkal, ezért puhább textíliák tartásának javítására használják

 

 

 

 

 

Szövött, hurkolt, jacquard technológiával készült kelmék

A szövőgép a textilipar egyik legfontosabb kelmeképző gépe. A textilipari szaknyelvben általánosan "kelméknek" nevezett, lapszerű termékeket különböző technológiákkal (szövéssel, kötéssel, fonatolással, stb.) állítják elő, ezek közül a szövőgép a szövetek előállítására szolgál. A kötés a textiliparban alkalmazott egyik eljárás egy vagy több fonalból összefüggő kelme létrehozására.

 

A kötőgépek csoportosítása:




 

A kelmék szövetszerkezete:

A kötött kelmék közös jellemzője, hogy hurokformára hajlított fonal(ak)ból kialakított szemekből állnak. Az egymás melletti és egymás fölötti szemek összekapcsolódásából alakul ki az összefüggő kelme. A hurkok formájától és kapcsolódási módjától függően alapvetően kétféle kelmeszerkezetet különböztetünk meg: a vetülékrendszerű és a láncrendszerű kötött kelméket. A vetülékrendszerű kelme elvileg akár egyetlen fonalból is készülhet, a láncrendszerű kelmékben ezzel szemben legalább annyi fonalra van szükség, ahány szem készül egymás mellett a kelme szélességében.
A kötött kelmék ilyen elnevezései a szövésből erednek: ott a hosszanti fonalakat láncfonalaknak, a szélességirányú fonalakat vetülékfonalaknak nevezik. Elvileg ezekben a kötött kelmékben is ehhez hasonló elhelyezkedésűek a fonalak. De míg a szövetben e két fonalrendszer kölcsönösen keresztezi egymást, addig a kötött kelme elvileg csak lánc- vagy csak vetülékfonalakból is állhat, ahogy az alábbi ábrákon látható.
 

Vetülékrendszerű kötött kelme
Láncrendszerű kötött kelme
Szövött kelme

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Színes fonalak használatával színmintás kötött kelmék is készíthetők. Egyes gépfajtákon - az ún. jacquard-gépeken - megoldható, hogy egy-egy szemsoron belül tűk nagy csoportjai vagy akár mindegyik tű más-más típusú vagy színű szemet készítsen és ezek elrendezése minden szemsorban változzék, ami nagymértékben bővíti ezeknek a gépeknek a mintázó képességét. A frottír termékek jellemzően, de nem minden esetben hurkolt technológiával készült pamut alapanyagú textíliák.
 

Jacquard szövés kivitelezési lehetőségei:

  • Bordűr beszövés
  • Hurokkihagyott szövés
  • Kétszínű beszövés

A fenti technikák a kelméken, törölközőkön különféle képek, logók, szín- és formavilágok megjelenítésére szolgáló szövési/hurkolási formák. A jaquard szövés alkalmazásakor a törölközők a megrendelő igényei szerint egyedi gyártásban készülnek.

A fenti technikákkal készült törölközőket honlapunkon a Promóciós termékek menüpont alatti képeken tekintheti meg.
 

Köntös alapanyagok - Plüss, egyfalas frottír , duplafalú frottír, nyírt (vagy velúr) frottír

A duplafalú frottír mindkét oldala hurkolt, így kellemes tapintású, puha és vastag kelme.

A velúr frottírt vastagabbra szőtt duplafalú frottírból állítják elő úgy, hogy a külső oldalán található hurkokat egy nyírógép segítségével rövidre és egyenletesre nyírják. Igen esztétikus, bár viszonylag drága frottír készül ily módon.

Az egyfalas frottírnak csak a külső oldalára kerülnek hurkok, így kedvezőbb árfekvésű, könnyű, nyári anyag készül belőle.

A plüss gyakorlatilag egy igen sűrű szövésű egyfalas frottír, melynek a szövött/hurkolt oldalát a velúr frottírhoz hasonlóan nyírják. Általában műszálat is tartalmaz, hogy a vékony anyaga ellenére is alaktartó legyen.
 

 

Törölközők, kelmék, textilek jellemzői

A kelmék szerkezeti adottságaiknál fogva általában viszonylag lazább szerkezetűek, ezért igen hajlékonyak, puhák, hossz- és keresztirányban nyúlékonyak, rugalmasak, sok levegőt zárnak magukba és ezért jó hőszigetelők. Megfelelő kelmeszerkezet (kötésmód) alkalmazásával ezek a tulajdonságok széles határok között változtathatók, ez adja a kötött kelmék nagy változatosságát és széleskörű alkalmazhatóságát.

A kötött kelmék tulajdonságait legjobban befolyásoló mérőszámok:

  • szemhossz, azaz a szemekben elhelyezkedő átlagos fonalhossz (egy szembe bedolgozott átlagos fonalhossz)
  • szemhossz és a kelmét alkotó fonal vastagságának egymáshoz viszonyított aránya
  • szemsűrűség, azaz a hosszegységre eső szemek száma hossz- és szélességirányban
  • területegységre eső szemek száma
  • területi sűrűség, azaz a területegységre (leggyakrabban 1 m2-re) eső tömeg (grammban)


A textiliparban a szemhossz a legfontosabb adat, mert ez a felhasznált fonal vastagságával együtt alapvetően meghatározza a többi adatot és ezzel a kelme legtöbb fizikai tulajdonságát. Minket felhasználókat viszont sokkal inkább a területi sűrűség érdekel, hiszen ez a mérőszáma a törölközők, köntösök vastagságának.


Tájékoztatásul tekintse át az alábbi táblázatunkat, mely ugyan szubjektív, de sok éves szakmai és kereskedelmi tapasztalatra épül:

 
Törölköző g/m2
Köntös g/m2
Kádkilépő g/m2
Vékony frottír 280-330 220-240 -
Átlagos frottír 380-400 300-350 500-600
Vastag frottír 500-600 400-500 800-1200
 

Az általunk használt egyfalas anyagok jellemzően 220-240 gramm/m2

A duplafalú anyagok                                            330-400 gramm/m2

Az igényes velúr anyagok                                    400-420 gramm/m2

vastagságúak, de természetesen az egyedi igények kielégítésére ettől eltérő anyagokat is biztosítani tudunk.

 

Biopamut:

A biopamutból készült termékekkel kedvezünk környezetünknek, bőrünknek, egészségünknek! biopamut

A biopamut minősítést akkor kaphatja meg egy anyag, ha a gyapot termesztése folyamán olyan eljárásokat és anyagokat alkalmaznak, amelyek a lehető legkevesebb változást idézik a természeti környezeten.

A biopamut termesztése során nem engedélyezett a műtrágya használata és ezt állandóan ellenőrzik. Szigorú előírásoknak megfelelően csak olyan vegyszereket alkalmaznak, amik nem károsak az emberi szervezetre. Ezeket a szabályokat az EU törvényekben rögzíti.

A "bio" ruhaneműk színezésénél növényi ill. ásványi eredetű anyagokat használnak és mellőzik az optikai fehérítőket. Minden országban ellenőrző felügyelet végzi a vizsgálatokat, hogy tényleg mindent betartanak-e a termesztők, gyártók.

A biopamut termékek mindig külön, jól felismerhető jelzéssel vannak ellátva.

Micro Modal:

A Framsohn QUATTRO és DIAMOND sorozatainak alkotóeleme.

A beszövési technika a Framsohn frottír és a Lenzing találmánya, szabadalmi védettsége alatt áll.

Anyagösszetétel: 25% MICRO-MODAL és 75% pamut, melytől a törölköző:
Micro Modal

  • finom tapintású
  • erősen nedvszívó
  • könnyen kezelhető
  • színében csillogó
  • formatartó
  • gyorsan száradó
  • kizárólag növényi alapanyagból készül.

 

Penta Crown technológia:

Penta Crown A Framsohn Frottír által kifejlesztett Penta Crown Technológia egy szövési módszer, mely segítségével olyan törölközőt tudtunk létrehozni, amelynek tulajdonságai a természetes szivacséhoz hasonlóak.
Új irányadó innovációt mutat be, amely bizonyosan csatlakozik a Quattro / Modal sikertörténetéhez.

A CORAL sorozat 600 g/m2 minőségben készül. Gyártási eljárása a Framsohn Frottír fejlesztőcsapata által létrehozott legújabb innováció eredménye.

A Penta Crown Technológia előnyei:

  • dús hatás és egyedülálló fogás
  • szenzációs nedvszívó képesség
  • szálkihúzódás esetén nincs lyukképződés
  • masszírozó hatás
  •  

ENECO© - Edelweiss, az energiatakarékos termékcsalád:

EdelweissA hotelszektorban és mosodákban egy egyedülálló innováció az EDELWEISS frottír termékcsalád, melyet a Framsohn Frottír cég a Lenzing céggel együttműködve fejlesztett ki.

Az ENECO© technológiával előállított törölközők a hotelszektorban sok pénz megspórolását teszi lehetővé és környezetünk védelmében is nagy előrelépést jelent.


  • kevesebb vegyszerfelhasználás a gyártási folyamat során
  • kevesebb vízfogyasztás a mosás során
  • kisebb mosószer szükséglet
  • alacsonyabb mosási hőmérséklet
  • 35%-kal kevesebb energiaszükséglet a szárításnál
  • a frottír szövet stabilitása nagyobb, élettartalma így hosszabb.

 

Swarovski kristályok:

A Swarovski kristályok speciális technikával vágott különleges minőségű ólomkristályok.
Az ólomkristály anyaga és a vágás pontossága által létrehozott fénytörések együttesen okozzák a Swarovski kristály egyedülálló színjátszó ragyogását.

A Framsohn frottír hosszú ideje együttműködik a Swarovski céggel, és alkalmazza a hegyikristályt exkluzív frottírtermékein.

 

Öko-Tex Standard 100

Világszerte elterjedt és elismert vizsgálati és tanúsítási rendszer.
A Bizalom a textíliában feliratú címke azt igazolja, hogy az adott textiltermék nem tartalmaz egészségre ártalmas anyagokat.
A minősítést kiegészítő Öko-Tex Standard 1000 a környezetbarát és az emberi egészséget védő gyártási szempontokra is kiterjed.

A Framsohn frottír gyártási technológiája megfelel az Öko-tex tanúsítási rendszernek!
 

Kezelési útmutató

A textiltermékek mosása/szárítása előtt mindenképpen nézze meg a termékbe bevarrt "textilkreszt", és az ott előírtak szerint járjon el.
A piktogrammok értelmezéséhez mellékeljük az alábbi táblázatot:

 

Mosás
Mosás A mosóteknőben jelzett szám a legmagasabb ajánlott mosási hőfokot adja meg Celsius fokban. A mosóteknő alatti vonal kíméletesebb mosási eljárást jelent.
vasalás

Vasalás

A vasalás megengedett legmagasabb hőmérsékletét a pontok jelzik:

... 200°C
 .. 150°C
  . 110°C

fehérítés

Fehérítés
Klóros fehérítés megengedett
Valamennyi általánosan használt szerves oldószerrel tisztíthatóTisztítható perklór-etilénnel, benzinnelCsak benzinnel tisztítható
Vegytisztítás
A -> Valamennyi általánosan használt szerves oldószerrel tisztítható.
P -> Tisztítható perklór-etilénnel, benzinnel.
F -> Csak benzinnel tisztítható
Szárítás Szárítógépben szárítható.
. alacsony hőfokon kell szárítani
.. magas hőfokon is szárítható


 

Általános frottír kezelési útmutató


Az első mosáskor tartózkodjon a hideg vagy kézmeleg vízben való mosástól.
Az előírt hőmérsékletű mosásnál a színek élénkek, ragyogóak maradnak.

A sötét színeknél a felesleges festékanyagok kiválhatnak, és száradás közben elszíneződést okozhatnak. Ezt megelőzendő javasoljuk, hogy az első mosásoknál centrifugázza a lehető legszárazabbra köntösét/törölközőjét. (hosszú kímélő centrifugálás)

Ajánljuk a mérsékelt hőmérsékleten történő szárítógépes szárítást.

A mosópor kiválasztásánál mindig vegye figyelembe a textília színét.
Fehérítőt és klórt tartalmazó mosóporokat ne használjon!

A mosópor túladagolása a frottír keményedéséhez és fakulásához vezethet.
A túl kevés mosópor használata éppúgy keményedéshez vezethet, mivel a túl kevés mosópor nem tudja teljes mértékben a vizet lágyítani, így a törölközője kellemetlen, durva, érdes tapintásúvá válik.
Foltosodáshoz vezet, ha direkt ráöntik a textíliára a mosóport.

Kerülje az öblítő túlzott használatát is, mert a pamutrostokon filmet képezve akadályozza annak nedvszívó képességét és fokozza a bolyhosodását. Ha szárítógépet használ, mellőzheti az öblítő szereket.
A szilikontartalmú öblítő szerek használata esetén is csökken a nedvszívó-képesség.

Az esetleg kihúzódott szálakat nyugodtan levághatja, ez a későbbiekben semmilyen további problémát nem okoz.

A frottír anyagok az első mosásoknál enyhén "szöszölhetnek". Ez teljesen természetes.
Félig töltött mosógépdobban történő mosás is szöszöléshez vezethet, mert a frottír dörzsölődése sokkal nagyobb, mint teli dobnál.

Kellemes használatot kívánunk!

 

Copyright © Morello 2006 Kft 2002-2019 All Rights Reserved